ERASMUS – Németországban

1. A hozzáállásról

Az Erasmusos bürokrácia – sajnos – épp olyan bonyolult, mint amilyennek első ránézésre tűnik. DE nem kibogozhatatlan. A kitölteni-aláíratni-leadni-postázni való papírok sokasága semmiképp ne rettentsen el attól, hogy türelmesen, lépésről lépésre haladva végigcsináld az ügyintézést. Megéri. A szép hazánkban honos „nem stresszelünk, minden megoldódik” attitűd bizony gyakran hasznos lehet. S főként a német bürokrácia útvesztőiben. Tehát:

2. Az ügyintézésről

Talán nem helyes részemről az általánosítás, de kevéssé valószínű, hogy valaki épp a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetemre (http://www.ovgu.de) keveredjen erasmusosként (főként mivel az egyetem egyetlen romániai kapcsolata a Babes-Bolyai német Európai Tanulmányok és Nemzetközi Kapcsolatok szakja) – legyen szó tehát az általános „német” jellegzetességekről. A bürokráciára például általánosan jellemző, hogy minden pontosan a papírforma szerint történik, meglepetések nem fognak érni, de kivételt sem tesznek veled, ha ez vagy az a dokumentum hiányzik. Ergo: minden irodába minden hivatalos iratot, fotót, útlevelet, nyugtát vigyél magaddal, vagy jól jegyezd meg, hogy hol mit kérnek! És érkezz pontosan, a nyitvatartási időn túl a legkisebb késéssel sem fognak beengedni. Az első hetek jobbára papírintézéssel (meg persze ismerkedéssel) telnek. Ezért nem árt a félév tényleges kezdete előtt egy-két héttel érkezned (kb. szeptember ill. március vége fele), a nemzetközi diákoknak szervezett ismerkedő programok, nyelvkurzusok is nagyjából ekkor zajlanak – ezeket kár kihagyni.

Az egyetemre való beiratkozáshoz mindenütt szükséges a helyi lakossági nyilvántartóhivatal (Bürgerbüro) igazolása, magyarán letelepedési engedély. Jótanács: az ehhez szükséges biometrikus (!!) fotót helyben érdemes elkészíttetni, másképp mindig lesz rajta szabálytalanság. Erre máris egy-két délelőttöt rászánhatsz, a német irodák nem csak pénteken, hanem szerdán is rövidített programmal (ha egyáltalán) dolgoznak.

Az európai egészségügyi kártyáddal szintén be kell jelentkezz egy tetszőleges német biztosítóháznál (ld. AOK, TK stb.), ahol is igazolják, hogy a német rendszerben is érvényes az otthoni biztosításod. Az egyetemi beiratkozáshoz, egyetemtől függően szükséges bizonyos regisztrációs díj befizetése is (ez nem egyenlő a tandíjjal, az alól, erasmusosként, mentesülsz), ami különféle kedvezményeket biztosít majd számodra. Ilyen a Semesterticket, vagyis a félévi bérlet, ami tartománytól függően lehet személyvonatra vagy helyi tömegközlekedésre érvényes, a tartományon (Land) vagy az adott városon belül. Ettől függ az ára is, 60-150 euró közt bármi lehetséges.

A tényleges diák-státusz megszerzése így nagyjából a második hét közepére esik (a diákigazolványért is legalább kétszer fogsz sorbaállni). Addig ismerkedj, élvezd az életet a campuson, ha pedig városnézésre vágysz, vegyél hetijegyet. A német tömegközlekedés drága. Ilyenkor pluszpont a Magdeburghoz hasonló kisebb városoknak, hogy gyalog is elérhető távolságra vagy a világtól. A német diákok amúgy leginkább biciklivel közlekednek, így, ha a nyári félévre jössz, egy bringát is megéri beszerezni valamelyik bolhapiacon, garantáltan a leggyorsabb megoldás. És biztonságos!

3. Az egyetemről

Németországban a tanulmányok előrehaladottságát nem évben, félévben mérik. Másodév elején például a harmadik félévet kezded s az ennek megfelelő, vagy alacsonyabb félévbeli tantárgyak között keresgélhetsz. A tárgyak interneten elérhetőek, az órarendet saját magadnak állítod össze, tetszés (vagy inkább az otthonihoz leginkább hasonlító elnevezések) szerint. Ha elakadsz, a kari koordinátorhoz fordulj segítségért. Jó, ha a végleges(nek tartott) változatot az otthoni koordinátoroddal is egyezteted, mert ő fogja végül a jegyeidet elismerni.

Szaktól és nyelvtudásodtól függően kereshetsz angol nyelvű kurzusokat is. Az általános tapasztalat szerint a Romániából érkező diákok a tűrhetőnél kicsivel jobban beszélik a célország nyelvét – esetünkben a németet. Ha tehát Németországba készülsz, elég valószínű, hogy alapszintű német tudással már rendelkezel, érdemes tehát a német nyelvű kurzusokkal próbálkozni. Már csak azért is, mert az egyetemen kívül – szintén az általános tapasztalat szerint – jobbára nemzetközi diákokkal lesz dolgod, akikkel a kommunikáció szinte törvényszerűen angolul zajlik. Rajtad kívül a lengyelek és a magyarok tudnak esetleg németül. A németek meg, a „vendégdiák” kulcsszó elhangzása után, mintegy reflex-szerűen angolul fognak szólni hozzád, bizonygasd kitartóan, hogy te márpedig a németet is gyakorolni szeretnéd, később aztán ne lepődj meg: ki fognak javítani.

A varázsszó mindig, mindenütt – külföldi diák vagy, és még nem tudsz a „rendszerben” kiigazodni. A tanárok általában megértőek, örülnek neked (főként, mert kelet-európai vagy…), gyakran kivételt is tesznek a kedvedért az idő előtti jegyadással-leadási határidőkkel. A jegyeidet ugyanis nagyon ajánlatos a hazautazáskor magaddal vinni, s nem bízni abban, hogy majd utánad küldik postán. A német egyetemi rendszerben gyakran jó félév múlva születnek végleges osztályzatok egy-egy vizsgára vagy dolgozatra, azt te nem várhatod meg.

4. Az anyagiakról

Első és legfontosabb: ne számíts arra, hogy kizárólag az ERASMUS ösztöndíjból megélsz. Jó, ha bizonyos „kezdőtőkével” érkezel, az első hetekben ugyanis minden ügyintézésnek ára van, s ha a téli félévre pályáztál, az ösztöndíjat leghamarabb október végén kapod kézhez. A bentlakás ára szintén tartománytól, várostól függően változik, kb. 220 euró alatt azonban az olcsóbb, ex-keletnémet egyetemeken sem találsz bútorozott szobát. A mindennapi betevő nem kerül sokkal többe, mint otthon, a kantinos menük változatosak és olcsók, kebabot, gyrost minden utcasarkon találni 3-4 euróért. Ha azonban szabadidődben netán színházba készülsz, vagy kirándulni, bulizni, hamar a nyakára fogsz hágni a havi alig 400 euródnak. Összehasonlításképp: egy átlagosan költekező német egyetemista havi 500-600 euróból él. Nem elfelejteni azt sem, hogy a második ösztöndíj-részletet valamikor a következő szeptemberben kapod meg, így 5 hónap alatt gyakorlatilag 4 havi ösztöndíj áll rendelkezésedre. Tehát nagyjából ugyanarra a pénzre, amit otthon a kolozsvári létfenntartásodra költenél továbbra is szükséged lesz a külföldi életmódhoz. Az utolsó otthoni szesszióban így nem árt belehúzni egy tanulmányi ösztöndíj elcsípése érdekében.

5. A hangulatról

Végül, de nem utolsósorban. Hiszen, legyünk őszinték, ez az, amiért leginkább megéri. A rossznyelvek szerint az erasmusos külföldi félév a legbulisabb az egyetemi évek alatt. Ezt persze embere válogatja. A folyamatos Bábel-fíling (ne csodálkozz, ha egyszercsak elkezdesz érteni spanyolul meg olaszul…), az élet nagy kérdéseinek megvitatása egy közösen kezdetleges angol szókinccsel, rácsodálkozás a hozott előítéletek hamisságára (a németek nem betegesen pontosak, az olaszok sem esznek minden nap spagettit, viszont a grúziai fiúk legalább 80%-át tényleg George-nak hívják) – csak néhány a mindennapi élményeid közül. Nagy adag nyitottság, jókedv és türelem a körülötted levőkhöz – ennyivel biztosan gazdagabban fogsz hazatérni. Meg sok-sok nemzetközi ismerőssel-baráttal és természetesen „kulturális” tapasztalattal.

Balázs Nóra