ERASMUS – Németországban

1. A hozzáállásról

Az Erasmusos bürokrácia – sajnos – épp olyan bonyolult, mint amilyennek első ránézésre tűnik. DE nem kibogozhatatlan. A kitölteni-aláíratni-leadni-postázni való papírok sokasága semmiképp ne rettentsen el attól, hogy türelmesen, lépésről lépésre haladva végigcsináld az ügyintézést. Megéri. A szép hazánkban honos „nem stresszelünk, minden megoldódik” attitűd bizony gyakran hasznos lehet. S főként a német bürokrácia útvesztőiben. Tehát:

2. Az ügyintézésről

Talán nem helyes részemről az általánosítás, de kevéssé valószínű, hogy valaki épp a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetemre (http://www.ovgu.de) keveredjen erasmusosként (főként mivel az egyetem egyetlen romániai kapcsolata a Babes-Bolyai német Európai Tanulmányok és Nemzetközi Kapcsolatok szakja) – legyen szó tehát az általános „német” jellegzetességekről. A bürokráciára például általánosan jellemző, hogy minden pontosan a papírforma szerint történik, meglepetések nem fognak érni, de kivételt sem tesznek veled, ha ez vagy az a dokumentum hiányzik. Ergo: minden irodába minden hivatalos iratot, fotót, útlevelet, nyugtát vigyél magaddal, vagy jól jegyezd meg, hogy hol mit kérnek! És érkezz pontosan, a nyitvatartási időn túl a legkisebb késéssel sem fognak beengedni. Az első hetek jobbára papírintézéssel (meg persze ismerkedéssel) telnek. Ezért nem árt a félév tényleges kezdete előtt egy-két héttel érkezned (kb. szeptember ill. március vége fele), a nemzetközi diákoknak szervezett ismerkedő programok, nyelvkurzusok is nagyjából ekkor zajlanak – ezeket kár kihagyni.

Az egyetemre való beiratkozáshoz mindenütt szükséges a helyi lakossági nyilvántartóhivatal (Bürgerbüro) igazolása, magyarán letelepedési engedély. Jótanács: az ehhez szükséges biometrikus (!!) fotót helyben érdemes elkészíttetni, másképp mindig lesz rajta szabálytalanság. Erre máris egy-két délelőttöt rászánhatsz, a német irodák nem csak pénteken, hanem szerdán is rövidített programmal (ha egyáltalán) dolgoznak.

Az európai egészségügyi kártyáddal szintén be kell jelentkezz egy tetszőleges német biztosítóháznál (ld. AOK, TK stb.), ahol is igazolják, hogy a német rendszerben is érvényes az otthoni biztosításod. Az egyetemi beiratkozáshoz, egyetemtől függően szükséges bizonyos regisztrációs díj befizetése is (ez nem egyenlő a tandíjjal, az alól, erasmusosként, mentesülsz), ami különféle kedvezményeket biztosít majd számodra. Ilyen a Semesterticket, vagyis a félévi bérlet, ami tartománytól függően lehet személyvonatra vagy helyi tömegközlekedésre érvényes, a tartományon (Land) vagy az adott városon belül. Ettől függ az ára is, 60-150 euró közt bármi lehetséges.

A tényleges diák-státusz megszerzése így nagyjából a második hét közepére esik (a diákigazolványért is legalább kétszer fogsz sorbaállni). Addig ismerkedj, élvezd az életet a campuson, ha pedig városnézésre vágysz, vegyél hetijegyet. A német tömegközlekedés drága. Ilyenkor pluszpont a Magdeburghoz hasonló kisebb városoknak, hogy gyalog is elérhető távolságra vagy a világtól. A német diákok amúgy leginkább biciklivel közlekednek, így, ha a nyári félévre jössz, egy bringát is megéri beszerezni valamelyik bolhapiacon, garantáltan a leggyorsabb megoldás. És biztonságos!

3. Az egyetemről

Németországban a tanulmányok előrehaladottságát nem évben, félévben mérik. Másodév elején például a harmadik félévet kezded s az ennek megfelelő, vagy alacsonyabb félévbeli tantárgyak között keresgélhetsz. A tárgyak interneten elérhetőek, az órarendet saját magadnak állítod össze, tetszés (vagy inkább az otthonihoz leginkább hasonlító elnevezések) szerint. Ha elakadsz, a kari koordinátorhoz fordulj segítségért. Jó, ha a végleges(nek tartott) változatot az otthoni koordinátoroddal is egyezteted, mert ő fogja végül a jegyeidet elismerni.

Szaktól és nyelvtudásodtól függően kereshetsz angol nyelvű kurzusokat is. Az általános tapasztalat szerint a Romániából érkező diákok a tűrhetőnél kicsivel jobban beszélik a célország nyelvét – esetünkben a németet. Ha tehát Németországba készülsz, elég valószínű, hogy alapszintű német tudással már rendelkezel, érdemes tehát a német nyelvű kurzusokkal próbálkozni. Már csak azért is, mert az egyetemen kívül – szintén az általános tapasztalat szerint – jobbára nemzetközi diákokkal lesz dolgod, akikkel a kommunikáció szinte törvényszerűen angolul zajlik. Rajtad kívül a lengyelek és a magyarok tudnak esetleg németül. A németek meg, a „vendégdiák” kulcsszó elhangzása után, mintegy reflex-szerűen angolul fognak szólni hozzád, bizonygasd kitartóan, hogy te márpedig a németet is gyakorolni szeretnéd, később aztán ne lepődj meg: ki fognak javítani.

A varázsszó mindig, mindenütt – külföldi diák vagy, és még nem tudsz a „rendszerben” kiigazodni. A tanárok általában megértőek, örülnek neked (főként, mert kelet-európai vagy…), gyakran kivételt is tesznek a kedvedért az idő előtti jegyadással-leadási határidőkkel. A jegyeidet ugyanis nagyon ajánlatos a hazautazáskor magaddal vinni, s nem bízni abban, hogy majd utánad küldik postán. A német egyetemi rendszerben gyakran jó félév múlva születnek végleges osztályzatok egy-egy vizsgára vagy dolgozatra, azt te nem várhatod meg.

4. Az anyagiakról

Első és legfontosabb: ne számíts arra, hogy kizárólag az ERASMUS ösztöndíjból megélsz. Jó, ha bizonyos „kezdőtőkével” érkezel, az első hetekben ugyanis minden ügyintézésnek ára van, s ha a téli félévre pályáztál, az ösztöndíjat leghamarabb október végén kapod kézhez. A bentlakás ára szintén tartománytól, várostól függően változik, kb. 220 euró alatt azonban az olcsóbb, ex-keletnémet egyetemeken sem találsz bútorozott szobát. A mindennapi betevő nem kerül sokkal többe, mint otthon, a kantinos menük változatosak és olcsók, kebabot, gyrost minden utcasarkon találni 3-4 euróért. Ha azonban szabadidődben netán színházba készülsz, vagy kirándulni, bulizni, hamar a nyakára fogsz hágni a havi alig 400 euródnak. Összehasonlításképp: egy átlagosan költekező német egyetemista havi 500-600 euróból él. Nem elfelejteni azt sem, hogy a második ösztöndíj-részletet valamikor a következő szeptemberben kapod meg, így 5 hónap alatt gyakorlatilag 4 havi ösztöndíj áll rendelkezésedre. Tehát nagyjából ugyanarra a pénzre, amit otthon a kolozsvári létfenntartásodra költenél továbbra is szükséged lesz a külföldi életmódhoz. Az utolsó otthoni szesszióban így nem árt belehúzni egy tanulmányi ösztöndíj elcsípése érdekében.

5. A hangulatról

Végül, de nem utolsósorban. Hiszen, legyünk őszinték, ez az, amiért leginkább megéri. A rossznyelvek szerint az erasmusos külföldi félév a legbulisabb az egyetemi évek alatt. Ezt persze embere válogatja. A folyamatos Bábel-fíling (ne csodálkozz, ha egyszercsak elkezdesz érteni spanyolul meg olaszul…), az élet nagy kérdéseinek megvitatása egy közösen kezdetleges angol szókinccsel, rácsodálkozás a hozott előítéletek hamisságára (a németek nem betegesen pontosak, az olaszok sem esznek minden nap spagettit, viszont a grúziai fiúk legalább 80%-át tényleg George-nak hívják) – csak néhány a mindennapi élményeid közül. Nagy adag nyitottság, jókedv és türelem a körülötted levőkhöz – ennyivel biztosan gazdagabban fogsz hazatérni. Meg sok-sok nemzetközi ismerőssel-baráttal és természetesen „kulturális” tapasztalattal.

Balázs Nóra 

Az Erasmus-peregrinus

Az Erasmus-Sokrates program hallatára sokaknak fülig ér a szájuk, mások élettapasztalatnak könyvelik el, megint másoknak görcsbe rándul a gyomra. Mindhárom reakció teljesen természetes, akár az egész folyamatra, akár csak egyes részfelvonást tekintünk az egészből. A lebonyolítást megkönnyítendő, íme, néhány tipp, ami kimarad általában az űrlapokból, mégis lényegesen meghatározhatják tartózkodásodat a nagy Nyugaton, az áhított Paradicsom földjén.

            Induljunk ki abból, hogy eszméletlenül sokmindent hallottál már az egyetemen a programról, de sehol konkrétan arról, hogy mekkora büdzsé kell hozzá, hogy kinek is szól, az überokosoknak vagy esetleg halandó lények is részt vehetnek benne, hol és hogyan fogsz lakni, hogyan egyezteted az órarended az otthoni tantárgyakkal. A helyzetleírás kedvéért, március van, látod a majdhogynem embernagyságú plakátot a folyóson, boldog jövőt remélő ifjúsági arcok, valami idegennyelvű krikszkraksz. Szerencsés esetben szólnak a tanárok, figyelmeztetnek, miről van szó, pályázati határidő, ez remélhetőleg most már gyakrabban előfordul. Idegennyelv mellékszakosok ilyenkor némileg plusszpontosok, nemcsak a nyelv miatt, információk is általában, de nem mindig rugalmasabban áramlanak. Minden tanszéknek külön Erasmus-koordinátora van, ezen felül pedig a karnak is, ezen felül pedig a Centrul de Cooperări Internaţionale (http://www.cci.ubbcluj.ro/) irodán belül az illető karoknak is van egy felelős adminisztrátor, ügyintéző nénije, bácsija. A legtöbb infó általában ennél az irodánál van kifüggesztve, úgy a hirdetések, mint a típusnyomtatványok (http://www.cci.ubbcluj.ro/index.php?pag=outgoingstudents) és egyéb kellékek az élet megnehezítésére. Az, hogy az egyes karoknak és szakoknak mely külföldi egyetemekkel van kapcsolata befolyásolja, hogy hol, hány helyet kínálnak a csereprogram keretén belül. Fontos szempontok a hely kiválasztásakor nemcsak az ország egzotikum nívója, hanem az illető város nagysága, lakáslehetőségek, költségvetési szempontok (így pl. Kelet-Németország még mindig olcsóbb, mint Nyugat- vagy Dél-Németország), az egészségügyi ellátás, és nem utolsó sorban az egyetem és annak kurzuskínálata, mely lehetőleg nemcsak az egyéni preferenciák szempontjából releváns, hanem a későbbi jegyek elismertetése miatt főként. Tudni kell, hogy azokra a kijelölt helyekre a kijelölt országokban lehet pályázni, amelyekkel az illető karnak, vagy szaknak szerződése van. De nem kizárólag! Igaz, hogy ez egy Toldi Miklós-feladat, de meg lehet szervezni, hogy adott esetben más egyetemre pályázz egy másik városban, amely esetleg a meghirdett és számontartott listán kívül esik (vagyis magyar szakosként csak Budapestre pályázhatnál, de neked épp Bécs jár az eszedbe, ott is a Hungarológia Tanszék).    Nagy városokba pályázni majd mindenki álma és önmegvalósulási céljainak tökélyét jelentheti, nem árt azonban vigyázni ezzel kicsit: nagy város, összetett és komplikált közlekedés, mondjuk nem biztos szívesen kelsz fel reggel hatkor, hogy beloholj egy nyolc órás kurzusra, a lakás drágább, ami azt is feltételezi, hogy az adott 350-400 eurós büdzsédből legalább 250 csak erre megy rá, ez pedig radikálisan lecsapja az esetleg kulturális életre, fenntartásra szánt keretet. Ugyanakkor nem elhanyagolandó, hogy nagy városban távolabb vannak az emberek egymástól, nem mindig, de ez gyakori jelenség, ami abban befolyásol, hogy nyelvtanulással nem haladsz annyira mint pl egy kisebb városban, ahol szervezettebb és emberközelibb a diákprogram. Ami előny az mindenképp az egyetem kurzuskínálata, nagyobb a választék, de ne felejtsük el fél- avagy egy év alatt legnagyobb igyekezettel sem lehet Wittgensteinné kiképeznünk magunkat. Amennyiben nem beszéled még egész jól az adott ország nyelvét érdemes erre figyelni, fél év végén ugyanis jöhetnek olyan kellemetlen 20 oldalas tanulmányírós feladatok, melyekbe beletörhet az elképzelésünk.

Fontos: az Erasmus szerződés aláírásakor mire kötelezzük magunkat: 30 kreditpont megszerzése, az utazási papírok leadása, tehát repülő- avagy buszjegyet nem eldobni! (ezzel ellenőrizhető ugyanis újabban, hogy tényleg elutaztál a tett színhelyére és úgy teszel mintha…), a Transcript of record szerződésünket (aláírva, kitöltve és lepecsételve a fogadott intézmény koordinátora által!) visszaérkezésünk dátumától kb 8 napra leadni és esetleg más kiegészítő dokumentumokat. A szerződés aláírásával arra kötelezed magad, hogy a megpályázott időszakban igenis ott vagy az adott országban és tanulsz az akadémiai programban, tehát egyetemre jársz és megszerzed a pontokat, valamint visszatérsz a küldő egyetemre (ezt azért hangsúlyozom, mert ha nem térsz vissza nemcsak az ösztöndíjadat kell visszautalnod, hanem a szüleid, vagy aki érted kezességet vállal egy előzőleg a CCI-nél leadott nyilatkozatban kártérítést is kell fizessenek az egyetemnek). Mielőtt kiválasztanád az adott egyetemet, mindenképp tájékozódj az adott félévre előírt tantárgyakról, egyes tanároknak tanácsos előre írni, hogy hány kreditet tervez adni, ez nem mindenhol stabil ugyanis mitn nálunk, általában a teljesítménytől reálisan is függ, a tanár annak függvényében osztogatja, hogy milyen volta z aktiviásod. Németországban kétféle igazolványt lehet kapni bizonyos szemináriumokra: a Teilnehmerscheint (általában erre is adnak kreditpontot), amely csak a jelenlétet igazolja, valamint a Leistungscheint, amelyért izzadni is kell referátum, vizsga vagy dolgozat formában. Az otthoni tanárokkal előzetesen egyeztetni: mit és milyen mértékben fogadnak el, ha utólag vizsgázni kell, akkor milyen formában és milyen feltételekkel, ezt lehetőleg írásban is rögzíttetni, fél év után sajnos néha áprilisszerűen feledkeznek meg néhányan arról, hogy esetleg egész félévben nem volt alkalmad járni az óráira. Ez különösen azoknak releváns, akik a célegyetemen nem vehetik fel valamelyik szakjuknak a tárgyait és utólag szeptemberben vagy februárban vagy menetközben otthon még vizsgázniuk kell, mert esetleg ösztöndíj- avagy bentlakásigényeiktől függ az egyetemi önmegvalósulásuk. A lakás kapcsán meg kell említenem, hogy mindenhol kauciót kell előzetesen fizetni, ez általában 300-400 euró az EU-régió nyugati féltekéjén és ez fedi az ott tartózkodásod alatt esetlegesen megnyilvánuló vandalizmus kártérítését. Minden kollégiumban kapsz egy szerződést, melyet NAGYON alaposan tanácsos végigolvasni, igen, az apróbetűst is ezúttal. Figyelni arra, hogy meddig érvényes, pontos dátumok, összegek, hogy mikor kell legkésőbb felmondanod, hogy a kauciód visszakapd. Ha nem érted, tízezerszer is kérdezz utána, százeurókat elveszíteni utólag nem kellemes élmény. Ha bármi gondod akadna a kollégiummal, elsősorban a fogadó egyetem Erasmus-koordinátorához fordulj, tárd fel a drámai helyzetet, ők rendkívül segítőkészek.

            Az ösztöndíjat egyben utalják át, azaz 80 százalékát, a többi húszat akkor kapod meg, amikor visszatértél az országba. Ebből a szempontból releváns a kérdés, hogy mikorra pályázol, ugyanis az Erasmus- pénzalapokat minden évben november-decemberben osztják szét, ami azt jelenti, hogy akik szeptemberben mennek, azok leghamarabb október végén, novemberben jutnak pénzhez, akik tavaszi félévben, azoknak egyből utalják. A bankszámádnak eurósnak kell lennie, melyhez majd kint nyithatsz egy külföldi bankszámlát, hogy kártyával is tudj majd közlekedni. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a program az ösztöndíjon kívül semmi mást nem támogat anyagilag: úgy a lakbért, mint a biztosításokat, belépőket könyvtárba esetleg, közlekedést ebből kell megoldanod. A jelentkezés után az egyes szakok bizonyos feltételeket szabhatnak, pl nyelvtudás, esetleg egyfajta felvételit is szervezhetnek, amelyen át kell majd vergődnöd, de lehet, hogy csak egy interjú lesz. Erről pontosabb infókat a tanszéki koordinátor tud adni. Ha már megvan a hely és a döntés, első lépés, hogy mihamarabb felvedd a kapcsolatot a fogadó intézménnyel szállás és társai ügyében. A legtöbb egyetem szervez ugyanis előkészítő nyelvkurzusokat is a tavaszi vagy nyári vakációban, az akadémiai évet megelőzően, melyen nem árt részt venni, még mielőtt beleugrunk a mélyvízbe. Ennek néha jó csoportkovácsoló hatása van, a beilleszkedésnél mindenképp segít.

Fontos kellék ugyanakkor az egészségügyi biztosítás. Bár nagyon hiszünk a megtartó erőben, a bármi barmikor megtörténhet szabály itt is érvényes. Ebből kiindulva a kinti egyetemek már nem kockáztatnak, a beiratkozás csakis akkor lehetséges, ha van egészségügyi biztosításod. Nem árt ezért, ha időben a megyei egészségügyi hivatalnál kiváltjuk az Európai Egészségügyi Kártyát (részletek itt: http://www.cnas.ro/intrebari-frecvente/cum-obtin-cardul-european-de-asigurat-) ezzel ugyanis megússzuk azt, hogy kint kelljen biztosítást kötnünk ami csekély 70 euró havonta, amellett, hogy diákként az EU-ban így is úgy is be 26 év alatt be vagyunk biztosítva. A kártyát, ha elismertetjük kint, ami általában gyorsan megy, máris be lehet iratkozni. Sok európai városban a diákigazolvány eleve össze van kapcsolva a közlekedési jeggyel, (Németországban ezt Semesterticket-nek becézik), erre érdemes anyagilag készülni, illetőleg a honlapon korábban megnézni, hogy mennyibe kerül.

            Mivel a téma nagyon tág, ezért felvezetőbe egyelőre ennyit. A következő napokban jön a folytatás, ha bárkinek megjegyzése, kérdése van, a megjegyzés ikonra kattintva bármikor megteheti.

I.Zs.

Részképzés Budapesten - használd ki!

A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által közösen meghirdetett miniszteri ösztöndíjas részképzős tanulmányút.

Bármilyen cirkalmas és tekintélyparancsoló is a megnevezés, ez talán egyike a legegyszerűbben hozzáférhető és legrugalmasabb programot ajánló ösztöndíj-lehetőségeknek. Mi, határon túli magyarok mehetünk majdnem ingyért világot láni az anyaországba. És érdemes belevágni, mert Budapest, Pécs, Szeged valóban tud többet, újat mutatni, mint a mi belterjes kis Kolozsvárunk, a hatalmas egyetemista falu.

EGÉSZEN KEZDŐKNEK

Az ösztöndíjat félévente hirdetik meg és a diákszövetség bonyolítja a  pályázatok leadásának folyamatát. Plakátokon és levelezőlistákon túl részletes információkat a KMDSZ honlapja, irodája adhat.

Nem kell megijedni a hosszú és aprólékos feltétel-listától. Te csak gyűjts össze mindent, amid van – és próbáld meg. A nyelvvizsga nem kizáró feltétel. A jó tanulmányi átlag nem árt. Pluszpont, hogyha diákszövetség tagja vagy – ezt pedig nem nehéz elintézni. Előny, hogyha szakdolgozat vagy államvizsga-dolgozat megírása céljából pályázol. Ha épp nem vagy végzős, egy TDK-szereplés sosem árt.

Pályázhatsz egyedül és csoporttal is.

Mehetsz egész félévre és néhány hétre is. Ez főként azért jó, mert a félévnél rövidebb idő esetében nem kell tantárgyakat felvenned vagy vizsgáznod a részképzés ideje alatt. Egyszerűen csak megbeszéled otthoni tanáraiddal, hogy mi a feltétele a hiányzásnak, és otthon vizsgázol – Budapesten pedig a magad ura vagy.

AMIT KAPSZ

Pénz és szállás.

A Márton Áron Szakkollégium bentlakás határon túli magyarok számára. Háromágyas szobák, folyosónként közös fürdő és konyha. A mi Hasdeunk lassan kicsit elitebb kezd lenni a laminált parkettáival és termopántos ablakaival, de persze, jóféle kisebbségi mentalitás szerint, örülünk hogy adják.

Egyhavi ösztöndíj az ELTÉ-n negyvenezer forint. Az Budapesten nagyjából arra jó, hogy BKV-bérletet vehess, mindennap ehess, kávézhass – szorongás nélkül. Minden egyébre használhatod azt a pénzt, amit otthon is elköltenél egy hónap alatt.

Hivatalos magyarországi diákigazolványt is kapsz, annak mindenféle árengedményes előnyeivel.

Ha megérkezel, legyen nálad legalább egyheti pénztartalék – egyetemenként különbözik az ügyintézések gyorsasága.

WELCOME TO BUDAPEST

LÉTSZÜKSÉG

 A BKV-bérlet 3800 forint. Ez mindenre jó, föld alatt és a felszínen, síneken és keréken. A villamosokon lehet bliccelni, a metrón ez minimum 2000 forintba kerül...

Ha ennél, kezdésként kipróbálhatod az egyetemed kantinját. Ha nem válik be, vagy másra vágysz a Kálvin tér közelében találsz házias ízeket, és ehető árakat: Sörcsarnok és Kicsi Mama Konyhája. Mindig a napi menü a legkifizetődőbb. A Ráday utca elején van a PPK. Pár Perc Krumpli. Hihetetlen finom, apró, héjában sült és erősen fűszeres krumpli. Millió féle szószt kínálnak hozzá és mindig frissen sütik. A kínai vendéglők sem drágák, ha szereted az ízeiket, minden sarkon találsz egyet. Ehetsz gyrost és kebabot – de ne számíts akkora adagra, mint egy átlag shaorma Kolozsváron. Sok helyen adnak szelet pizzát két-háromszáz forintért. A Király utcában két ilyen hely is van.

EGYETEM

Ha nem köt semmilyen egyesség és szerződés, akkor keress egy órarendet és olyat  válassz, ami igazán érdekel, ami otthon nincs.

KÖNYVTÁR

Nem kell bölcsész legyél, hogy élmény legyen egy budapesti könyvtár. Már csak az jólesik, hogy ott sétálsz a polcok között és bármelyik könyvet, folyóiratot leveheted – nem kell negyven percet várni, amíg egy közönyös képű könyvtáros az asztalodra csapja. És persze az is szívmelengető, hogy jóval nagyobb  a kínálat, mint odahaza. A különböző szakkönyvtárak mellett nyilván a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a leg. Otthonos és áttekinthető. Jöhetsz ide tanulni, olvasni, és kicsit aludni is az olvasóteremként szolgáló neobarokk palota kényelmes bársonyszékeiben. Már csak ezért is megéri!

HAVE FUN!

Mindenféle stílus és igény kielégíthető itt. Lépten nyomon szórólapok, műsorfüzetek akadnak a kezedbe. Szó szerint a bőség zavara. Szórakozáshoz persze jobb a haverok segítségét kérni, de itt is találsz néhány ötletet. Kávézó, kocsma, teázó van dögivel, csak győzzed felfedezni. Alább az én kedvenc helyeim.

A hatalmas bérházakból átalakított kávézók és partihelyek nagyon izgalmasak. A Szimpla, a Fogasház, az Instant. Ezek talán a kolozsvári Insomniához állnak legközeleb, csak az arányok és az egy négyzetméterre eső alternatív arcok száma nagyobb.  Emeletek, teraszok, rejtett sarkak és nagy terek. Minden teremben más hangulat. Nappal kávézó, este bulitér.  Jóféle agytágító-zsibbasztó, elég csak bámulni ki a fejedből és rácsodálkozni arra, hogy hányfélék vagyunk. A Szimplában havonta biciklivásárt is rendeznek.

A Sirály, a Csendes ugyanez kicsiben. Az utóbbiban pöttyös csészében kapsz tejeskávét és nagymama kakaóját.

A Gödör Klub az alap kulturális- és buliközpont az Erzsébet-téren. Koncert, felolvasás, kiállítás – elérhető áron. Ahogy melegedik az idő, az egész tér egyetlen nagy kocsmává alakul – és sose tudod, ki jön szembe vagy kivel ismerkedsz meg aznap este.

Hogyha kifáraszt a sok egyéniség és a nemzetközi kreatívkodás – mindig találsz egy csendes, egyszerű kávézót, ahol kipihend a nonkonformizálódást és a second-hand dizájnt. A Ráday utca például segít.

Érdemes benézni az A38 hajóra is. Ez egyszerre kulturális központ, luxusvendéglő, kocsma, koncertterem, kiállítótér, irodalmi beszélgetések helyszíne – és még ezer hasonló. Petőfi híd, budai hídfő. Garantált minőség.

HABOK A TORTÁN

Ha már mindent kipróbáltál, amit otthon nem lehet.

A Margitszigeten körbefut egy gumiszőnyeg: ott kocogni hajnalban vagy szürkületkor - csupa energiafeltöltés.

A Mai Manó Ház egy szecessziós épület, mór elemekkel – a Nagymező utcában. Csodálatos módon túlélte a háborús bombázásokat. Egyebek mellett fényképész-stúdióként működött – ma a Magyar Fotográfusok Háza – névadója az egykori stúdió tulajdonosa. A tetőtérben bárki megnézheti, milyen volt egy 19. század végi fényképészeti stúdió – hatalmas gépek, festett hátterek, fényáradat tetőablakból. Időutazás a szépia-képek korába. Lejjebb kortárs fotókiállitások, a földszinten pedig különleges hangulatú kávézó, terasszal. Egyedi világ, megéri belekóstolni.

SHOPPING - EXTRA

Ha pedig már nem bírod visszatartani a vásárlási vágyat, de mégse egy hatszázadik plázát látnál.

Márkás parfümök olcsón: Józsefvárosi Kínai Piac. Ez aztán multikulti élmény. Külön világ ez a piac, csupa ázsiai arc, törtmagyar beszéd. Rájössz, hogy minden ruhád, elektronikai cuccod, játékod – de még az eredeti, amerikai Converse-d  is  innen származik, ezekből a hatalmas konténerekből. Meglepő. Kicsit ijesztő a ritmusa és a labirintus-szerű átláthatatlansága.

Nagy kaland még a vasárnapi bolhapiac. Ha van hozzá türelmed és elég korán felkelsz– kincsek várnak a Petőfi Csarnoknál.

Ami pedig igazán üdít, az a havonta megrendezett WAMP (Vasánapi Művész Piac). Ez a fiatal magyar dizájnerek vására. Ruha, ékszer, táska, ételkülönlegességek, egyedi biciklik – egyre bővülő kategóriák – egyenesen az alkotók kezéből. Az árak persze nem a részképzős ösztöndíjra vannak szabva – de már a nézelődés is jócskán kifizetődik. Sok-sok eredeti ötlet, minőségi, egyedi termékek. Elég belenézni a honlap képeibe.

Egyébként pedig minden fentebb említett hely, intézmény, program és a velük kapcsolatos részletes információk megtalálhatók interneten.

Nagy Anna

Survive

TÚLÉLŐCSOMAG BUDAPESTRE LÁTOGATÓ ERASMUSOSOKNAK

Ha sokáig élsz Pesten bölcsészként, egy idő úgy érezheted magad, mintha egy felfújt lufiban élnél és gyanakodsz, hogy te is csak egy felfújt hólyag vagy (mise en abyme?). De ha csak egy-két hónapig akarsz túlélni, kiválóan lehet élvezni a várost. Mint régi motoros, néhány tippet adnék, hogy milyen helyeket érdemes fölkeresned.

Kezdjük a könyvtárakkal. A legbarátságosabb és legkönnyebben megközelíthető természetesen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (újabban át akarják nevezni Hamvas Béla könyvtárnak) a Reviczky utcában (www.fszek.hu), egy köpésre a Kálvin téri metrótól. Diáknyelven úgy hívják: a Fészek. Ha minden igaz, magyar igazolvánnyal vagy nemzetközi diákigazolvánnyal kedvezményed van a beiratkozáskor. Ez az a könyvtár, ahol ki is kölcsönözheted a könyveket, és nem 3 napra, mint Kolozsváron, hanem egy hónapra akár és egyszerre maximum nyolcat. Ha átjutottál a beléptető rendszeren, ne felejts el meglátogatni a Fészek palota-részlegét, a szecessziós (szakértők szerint inkább historizáló stílusú) termek kényelmes kanapéin akár szundikálhatsz is egyet. Az alsó szinten zene- és filmkölcsönző is található, igaz, nem túl bőséges a kínálat, de a klasszikus film- és zene-művek megvannak. Ha inkább az utóbbiak érdekelnek, az Országos Idegennyelvű Könyvtárat keresd, a Ferencziek teréről lehet megközelíteni (www.oik.hu).

Fontos tudnod, hogy a Fészekben időről időre kiválogatják a kissé megrongálódott, vagy elavult, vagy újra kiadott könyveket és az előtérben 100-200 Ft-ért árulják. Marx és Lenin, a szocialista realizmus összes remekművei és a különféle statisztikai évkönyvek között olykor nagyon fontos dolgokra találhatsz rá egy fél kávé áráért. Apropó kávé: a Fészektől pár lépésre található a Prága kávézó, afféle belterjes bölcsész krimó, fülledt levegő, metszetek és reprók a század eleji Pestről és Prágáról. Viszont iszonyú jó a kávéjuk, a különlegességekről nem is beszélve. Hónod alá csapod Hrabalt, Kunderát vagy esetleg Kafkát, gondolkodó arcod vágsz, a hely szelleme biztosan fokozza majd az interpretáció átéltségét.

Ha könyvtárazás után balkánibb atmoszférára vágynál, a Mikszáth tér után a Nagy Körút felé haladva megtalálod az Andersen nevű késdobálót egy pincehelységben, itt méterre adják a sört, és igen jó áron. Igaz, a minőség nem a legjobb, de ennek a földalatti csehónak is megvan a maga szexepilje. Pár lépéssel tovább a Nagy Körút sarkán (a 4/6-os villamos Baross utcai megállójában) találod a Krúdy sörözőt, amiben semmi nem emlékeztet már a nagy hedonistára, egyetemisták és homelessek lakják, de árban egész jó.

Ugyancsak a Kálvin térről közelíthető meg a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) a Kecskeméti utcában, ami kifejezetten bölcsészeknek szóló kiállításokat és más programokat szervez, érdemes rákattintani a honlapjukra (http://www.pim.hu/). Ugyancsak a Kecskeméti utcában található az ELTE-könyvtár, illetve az Osiris könyvesbolt. Utóbbi azért nagyon fontos, mert itt is sok a leértékelt könyv, főként szakirodalom és klasszikusok gyűjteményes kötetei, társadalomtudományi munkák. Ezek viszont vadiújak. Kicsit nehéz rátalálni a boltra, ugyanis egy kapualjból kell felcsöngetni. A kapualjban egy Osiris feliratú réztábla-féleség is jelzi a lehetőséget.

Nos, ha a Kálvin térről az Astoria felé veszed az irányt, egyik oldalon az ELTE BTK épülete és a Nemzeti Múzeum, másik oldalon legalább tíz antikvárium vár. Én nem szeretem az antikváriumokat, mert újabban szinte ugyanannyi a könyveknek az ára, mint a könyvesboltban, de régebbi könyvek után itt is kurkászhatsz sikerrel. Az antikvárium-sor után viszont, közel az Astorián lévő McDonalds-hoz, egy kapualjon befordulva megtalálod a Könyvudvar nevű helyet, ahol szintén a legújabb kiadású könyvek találhatók leértékelve (a legújabb Proust-kiadás 3 kötete, 500 Ft/db, Mészöly műhelynaplói, a Nádas-sorozat, a Kalligram Kiadó Krúdy-összkiadása és rengeteg más fontos könyv kortárs és klasszikus, populáris és szakirodalom vegyesen.) Mielőtt bármit megvennél egy könyvesboltban, előbb mindig nézd meg, hogy nincsen-e meg a Könyvudvarban. Semmiképpen ne hagyd ki, biztos találsz valamit magadnak párszáz forintért.

Utána beülhetsz az Eltekönyvtár nevű kocsmába az (Az ELTE BTK épülete és Erste Bank épülete között hátul az udvaron), ez egy kissé belterjes („eltés”) szcéna, esténként diákzenekarok lépnek föl, olykor népzenét is tolnak, ilyenkor az eltés műkedvelők megsértődnek, ha valaki más is ismeri a ritkább népdalokat, vagy tudja járni a mezőségit, de sebaj.     

A másik fontos könyvtár az OSZK (Országos Széchenyi Könyvtár, www.oszk.hu) a Budai Várban, aminek a lényege, hogy itt – elvileg – minden megtalálható, ami Neked fontos lehet, viszont nem lehet kölcsönözni, és a belvárostól kicsit messzire esik. Magyar igazolvánnyal, úgy tudom, itt is lényeges kedvezményeket kaphatsz. Érdemes beiktatni a heti programodba egy-két „óeszkás napot”, amikor már hajnalban a budai vár tövében téblábolsz, hogy beszippantsd a históriai levegőt, kicselezed a turistákat és a szuvenír-árusok kufárhadát, majd beülsz a könyvtárba, s ha már tudod használni a számítógépes katalógust és átlátod a rendszert, estig annyit haladsz, mint máskor egy hét alatt. Itt külön asztalod van, kérhetsz számítógépes helyet vagy használhatod a laptopodat, az internet-hozzáférés természetesen ingyenes, bár nem a leggyorsabb. Szóval, igazán főúri a hangulat, semmi nem vonja el a figyelmed az olvasástól vagy a dolgozat-írástól. A könyvtárban az eligazodás komplikáltabb egy kicsit, mint máshol, de a könyvtárosok többnyire barátságosak és segítőkészek.

Az „óeszkás napokon” az esti programot is szervezheted a környékre, Tabán, Krisztinaváros, homage á Kosztolányi. A Krisztina körúton keresd föl a Tabán mozit, a honlapjuk is egész jó (http://www.tabanmozi.hu), vagy a Margit körúton a Bem mozit és kávézót. Innen elindulhatsz egy kiadós esti sétára Óbudán, jó messze van, de ha eljutnál Aquincumig, a történelmi atmoszférát segít fölidézni Térey költeménye (http://www.ij.nyugatijelen.com/archiv/2005/2005%20julius/ij2.html). Vagy a 4/6-os villamos vonalán átbillenhetsz a Dunán a Jászai Mari térre, ahol további otthonos és bensőséges mozikat találsz, melyek ellensúlyozni próbálják a Multiplexekben zajló növényagyúsítást. Az is lehet, hogy estére kifogsz egy jó kis koncertet a Margit szigeten, a Holdudvarban, vagy Arany János Őszikéivel érzékeny lelkedben bóklászol egyet a régi kolostor romjai között – ez méltó berekesztése lehet a könyvtári napodnak.

Ha konkrétan irodalmi rendezvények és a budapesti művészeti élet érdekel, három honlapot javaslok, melyeken kritikákat, rendszeres programajánlót és érdekes cikkeket találsz: prae.hu, litera.hu, ujnautilus.info. A prae.hu saját estjei a Szépművészeti Múzeumban esnek meg, újabban pálinkakóstolóval kötik ott össze az irodalomelméletet. Hírhedtek a Nautilus-estek, amelyeket mostanában az A38-as hajón szerveznek, vitaest, fiatal alkotók felolvasása és koncert egyben, a jazz-től a hálószoba-punkig mindenféle furcsaság megeshet itt Veled. A „kanonikusabb” rendezvények, könyvbemutatók a már említett PIM-ben, vagy az Oktogonon az Írók Boltjában kerülnek megrendezésre, itt találod meg legnagyobb eséllyel a Téged érdeklő kortárs irodalmat is.

S ha már az Oktogon, nem árt kifigyelni a Liszt Ferenc téren egy-két hangversenyt, vagy akár ingyenes hallgatói előadást, ilyet is gyakran szerveznek a Zeneakadémia diákjai. Egy koncert után persze gyakran jól esik egy zúzósabb pub, keresd föl a Fogasházat az Akácfa utcában, vagy a Szimpla Kertet a Kazinczyben, ha a környéken akarsz maradni. Ezek afféle romkocsmák, egész bérházakat foglalnak el, a hangulat nagyon alter, a zene általában jó, az emberek meg olyanok, amilyenek, viszont sokan vannak.

Ha egy kicsit a város mélyrétegei is érdekelnek, a külvárosok, a romantikából jól ismert rom-esztétika, akkor a Boráros tértől indulva elbuszozhatsz (vagy a Duna-parton elsétálhatsz) a Vágóhídig. Itt útba fog esni az új Nemzeti Színház és a Műpa (Művészetek Palotája), amellyel szemben és vele kontrasztosan a régi Vágóhíd épülete figyel a fák közül, amelybe gyönyörű gyárak költöztek (erről itt olvashatsz röviden: http://ujnautilus.info/node/635). De elindulhatsz Zugló felé is a hetes busszal, ez Pest egyik legkellemesebb, legotthonosabb kerülete. Nappal a „nyócker” is tűrhető, de azért nem érdemes túl mélyen beleásni magunkat, belőle elég a Blaha Lujza tér és a József körút. Kőbánya meg kész Peking, ott is inkább csak a body guard-oddal együtt nyomulj, ha jót akarsz. Ha kirándulnál, inkább a budai hegyek felé orientálódj, Hűvösvölgy, fogaskerekű vasút, gyermekvonat, Jánoshegy, ilyenek – a klasszikus turista-útvonalak arra legalább jók, hogy nem léphetsz aknára.

Ja, és ne felejts el, hogy az új határozatok szerint Pesten az aluljáróban és a buszmegállókban tilos a dohányzás, ha elcsípnek, óriási összeget varrhatnak a nyakadba.

           Borbély András

0-dik kilométer

  Külföldi tanulmányút, hátizsáklakás, pénztelen nyelvtanulás és idegen nyelvű új emberek. Szeretnéd, de nem mered. Szeretnéd, de nem tudod, hogy hogyan. Szeretnéd, de álmodni sem mersz róla. Kimenni külföldre, nekivágni a nagyvilágnak, kipróbálni, megállni a magad lábán, eszén vagy legalábbis elképzelésén. És tanulni is kellene, és bulizni, és sokat-sokat kirándulni, és még több embert megismerni. Rémhosszú filmszalag fut le az agyadban, valahányszor meglátsz egy-egy kiírást az egyetemen, körlevélen, honlapon, pályázati hirdetőkön, vagy éppen a semmi, a tabula rasa lebeg a szemeid előtt, hacsak egy percre is fantáziálni kezdesz a nagybetűs Lehetőségről. És most ez a blog Téged kérdez: a lehetőség az valóban a Te lehetőséged, vagy intézményrendszerek profitláncolatában veszel részt még mielőtt észrevennéd? És kit érdekel, ha kint vagy és mondjuk „Vuk-osan” fázol és éhes vagy a nagyvilágban? Nyakadban persze ott lóg a „vigyázat, diákkal van dolga!”című tábla, és ordít rólad, hogy fogalmad sincs mikor, hogyan, minek a hatására vetemedtél erre a pszeudo-emigrációs lépésre.

  Összességében ez itt nem egy reklámfelület, nem szolgál tehát egyetem vagy bármilyen intézményt propagáló célokat. Az agyad hátsó részében lévő második szólam akar lenni, néhány tanáccsal, néhány tippel, esetleg önazonosulásra késztető beszámolóval. Párhuzamosan megélt és visszaemlékezésekre épülő beszámolókról van szó. Tehát, ha éjfél van, és mondjuk nincs akivel beszélned az adott ország vagy önmagad nyelvén, és mondjuk már kétségbeejtően megbántad az egészet még mielőtt elkezdődött volna igazán, vagy még el sem kezdted, de a fiókban ott a szórólap és a tanár már négyszer szólt, hogy jó lenne megírni a jelentkezést, akkor nézz be hozzánk. Mindenekelőtt olvass arról, hogy igen lehetséges, akár minimális tőkével is, arról, hogy nehéz, de nem lehetetlen, arról, hogy átfutott apróbetűsök miatt elcsúszhat bárki, és főleg arról, hogy miért és hogyan érdemes élned diákjogaiddal. Ha pedig megosztanivalód van, írd be a történeted. Írj arról, hogy Te hogyan győzöd le önmagad, az idegen kultúra, a bürokrácia, anyanyelved, az egyetem, és a körülötted lévők korlátait. 

Illyés Zsuzsa