ERASMUS – Németországban

1. A hozzáállásról

Az Erasmusos bürokrácia – sajnos – épp olyan bonyolult, mint amilyennek első ránézésre tűnik. DE nem kibogozhatatlan. A kitölteni-aláíratni-leadni-postázni való papírok sokasága semmiképp ne rettentsen el attól, hogy türelmesen, lépésről lépésre haladva végigcsináld az ügyintézést. Megéri. A szép hazánkban honos „nem stresszelünk, minden megoldódik” attitűd bizony gyakran hasznos lehet. S főként a német bürokrácia útvesztőiben. Tehát:

2. Az ügyintézésről

Talán nem helyes részemről az általánosítás, de kevéssé valószínű, hogy valaki épp a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetemre (http://www.ovgu.de) keveredjen erasmusosként (főként mivel az egyetem egyetlen romániai kapcsolata a Babes-Bolyai német Európai Tanulmányok és Nemzetközi Kapcsolatok szakja) – legyen szó tehát az általános „német” jellegzetességekről. A bürokráciára például általánosan jellemző, hogy minden pontosan a papírforma szerint történik, meglepetések nem fognak érni, de kivételt sem tesznek veled, ha ez vagy az a dokumentum hiányzik. Ergo: minden irodába minden hivatalos iratot, fotót, útlevelet, nyugtát vigyél magaddal, vagy jól jegyezd meg, hogy hol mit kérnek! És érkezz pontosan, a nyitvatartási időn túl a legkisebb késéssel sem fognak beengedni. Az első hetek jobbára papírintézéssel (meg persze ismerkedéssel) telnek. Ezért nem árt a félév tényleges kezdete előtt egy-két héttel érkezned (kb. szeptember ill. március vége fele), a nemzetközi diákoknak szervezett ismerkedő programok, nyelvkurzusok is nagyjából ekkor zajlanak – ezeket kár kihagyni.

Az egyetemre való beiratkozáshoz mindenütt szükséges a helyi lakossági nyilvántartóhivatal (Bürgerbüro) igazolása, magyarán letelepedési engedély. Jótanács: az ehhez szükséges biometrikus (!!) fotót helyben érdemes elkészíttetni, másképp mindig lesz rajta szabálytalanság. Erre máris egy-két délelőttöt rászánhatsz, a német irodák nem csak pénteken, hanem szerdán is rövidített programmal (ha egyáltalán) dolgoznak.

Az európai egészségügyi kártyáddal szintén be kell jelentkezz egy tetszőleges német biztosítóháznál (ld. AOK, TK stb.), ahol is igazolják, hogy a német rendszerben is érvényes az otthoni biztosításod. Az egyetemi beiratkozáshoz, egyetemtől függően szükséges bizonyos regisztrációs díj befizetése is (ez nem egyenlő a tandíjjal, az alól, erasmusosként, mentesülsz), ami különféle kedvezményeket biztosít majd számodra. Ilyen a Semesterticket, vagyis a félévi bérlet, ami tartománytól függően lehet személyvonatra vagy helyi tömegközlekedésre érvényes, a tartományon (Land) vagy az adott városon belül. Ettől függ az ára is, 60-150 euró közt bármi lehetséges.

A tényleges diák-státusz megszerzése így nagyjából a második hét közepére esik (a diákigazolványért is legalább kétszer fogsz sorbaállni). Addig ismerkedj, élvezd az életet a campuson, ha pedig városnézésre vágysz, vegyél hetijegyet. A német tömegközlekedés drága. Ilyenkor pluszpont a Magdeburghoz hasonló kisebb városoknak, hogy gyalog is elérhető távolságra vagy a világtól. A német diákok amúgy leginkább biciklivel közlekednek, így, ha a nyári félévre jössz, egy bringát is megéri beszerezni valamelyik bolhapiacon, garantáltan a leggyorsabb megoldás. És biztonságos!

3. Az egyetemről

Németországban a tanulmányok előrehaladottságát nem évben, félévben mérik. Másodév elején például a harmadik félévet kezded s az ennek megfelelő, vagy alacsonyabb félévbeli tantárgyak között keresgélhetsz. A tárgyak interneten elérhetőek, az órarendet saját magadnak állítod össze, tetszés (vagy inkább az otthonihoz leginkább hasonlító elnevezések) szerint. Ha elakadsz, a kari koordinátorhoz fordulj segítségért. Jó, ha a végleges(nek tartott) változatot az otthoni koordinátoroddal is egyezteted, mert ő fogja végül a jegyeidet elismerni.

Szaktól és nyelvtudásodtól függően kereshetsz angol nyelvű kurzusokat is. Az általános tapasztalat szerint a Romániából érkező diákok a tűrhetőnél kicsivel jobban beszélik a célország nyelvét – esetünkben a németet. Ha tehát Németországba készülsz, elég valószínű, hogy alapszintű német tudással már rendelkezel, érdemes tehát a német nyelvű kurzusokkal próbálkozni. Már csak azért is, mert az egyetemen kívül – szintén az általános tapasztalat szerint – jobbára nemzetközi diákokkal lesz dolgod, akikkel a kommunikáció szinte törvényszerűen angolul zajlik. Rajtad kívül a lengyelek és a magyarok tudnak esetleg németül. A németek meg, a „vendégdiák” kulcsszó elhangzása után, mintegy reflex-szerűen angolul fognak szólni hozzád, bizonygasd kitartóan, hogy te márpedig a németet is gyakorolni szeretnéd, később aztán ne lepődj meg: ki fognak javítani.

A varázsszó mindig, mindenütt – külföldi diák vagy, és még nem tudsz a „rendszerben” kiigazodni. A tanárok általában megértőek, örülnek neked (főként, mert kelet-európai vagy…), gyakran kivételt is tesznek a kedvedért az idő előtti jegyadással-leadási határidőkkel. A jegyeidet ugyanis nagyon ajánlatos a hazautazáskor magaddal vinni, s nem bízni abban, hogy majd utánad küldik postán. A német egyetemi rendszerben gyakran jó félév múlva születnek végleges osztályzatok egy-egy vizsgára vagy dolgozatra, azt te nem várhatod meg.

4. Az anyagiakról

Első és legfontosabb: ne számíts arra, hogy kizárólag az ERASMUS ösztöndíjból megélsz. Jó, ha bizonyos „kezdőtőkével” érkezel, az első hetekben ugyanis minden ügyintézésnek ára van, s ha a téli félévre pályáztál, az ösztöndíjat leghamarabb október végén kapod kézhez. A bentlakás ára szintén tartománytól, várostól függően változik, kb. 220 euró alatt azonban az olcsóbb, ex-keletnémet egyetemeken sem találsz bútorozott szobát. A mindennapi betevő nem kerül sokkal többe, mint otthon, a kantinos menük változatosak és olcsók, kebabot, gyrost minden utcasarkon találni 3-4 euróért. Ha azonban szabadidődben netán színházba készülsz, vagy kirándulni, bulizni, hamar a nyakára fogsz hágni a havi alig 400 euródnak. Összehasonlításképp: egy átlagosan költekező német egyetemista havi 500-600 euróból él. Nem elfelejteni azt sem, hogy a második ösztöndíj-részletet valamikor a következő szeptemberben kapod meg, így 5 hónap alatt gyakorlatilag 4 havi ösztöndíj áll rendelkezésedre. Tehát nagyjából ugyanarra a pénzre, amit otthon a kolozsvári létfenntartásodra költenél továbbra is szükséged lesz a külföldi életmódhoz. Az utolsó otthoni szesszióban így nem árt belehúzni egy tanulmányi ösztöndíj elcsípése érdekében.

5. A hangulatról

Végül, de nem utolsósorban. Hiszen, legyünk őszinték, ez az, amiért leginkább megéri. A rossznyelvek szerint az erasmusos külföldi félév a legbulisabb az egyetemi évek alatt. Ezt persze embere válogatja. A folyamatos Bábel-fíling (ne csodálkozz, ha egyszercsak elkezdesz érteni spanyolul meg olaszul…), az élet nagy kérdéseinek megvitatása egy közösen kezdetleges angol szókinccsel, rácsodálkozás a hozott előítéletek hamisságára (a németek nem betegesen pontosak, az olaszok sem esznek minden nap spagettit, viszont a grúziai fiúk legalább 80%-át tényleg George-nak hívják) – csak néhány a mindennapi élményeid közül. Nagy adag nyitottság, jókedv és türelem a körülötted levőkhöz – ennyivel biztosan gazdagabban fogsz hazatérni. Meg sok-sok nemzetközi ismerőssel-baráttal és természetesen „kulturális” tapasztalattal.

Balázs Nóra 

Az Erasmus-peregrinus

Az Erasmus-Sokrates program hallatára sokaknak fülig ér a szájuk, mások élettapasztalatnak könyvelik el, megint másoknak görcsbe rándul a gyomra. Mindhárom reakció teljesen természetes, akár az egész folyamatra, akár csak egyes részfelvonást tekintünk az egészből. A lebonyolítást megkönnyítendő, íme, néhány tipp, ami kimarad általában az űrlapokból, mégis lényegesen meghatározhatják tartózkodásodat a nagy Nyugaton, az áhított Paradicsom földjén.

            Induljunk ki abból, hogy eszméletlenül sokmindent hallottál már az egyetemen a programról, de sehol konkrétan arról, hogy mekkora büdzsé kell hozzá, hogy kinek is szól, az überokosoknak vagy esetleg halandó lények is részt vehetnek benne, hol és hogyan fogsz lakni, hogyan egyezteted az órarended az otthoni tantárgyakkal. A helyzetleírás kedvéért, március van, látod a majdhogynem embernagyságú plakátot a folyóson, boldog jövőt remélő ifjúsági arcok, valami idegennyelvű krikszkraksz. Szerencsés esetben szólnak a tanárok, figyelmeztetnek, miről van szó, pályázati határidő, ez remélhetőleg most már gyakrabban előfordul. Idegennyelv mellékszakosok ilyenkor némileg plusszpontosok, nemcsak a nyelv miatt, információk is általában, de nem mindig rugalmasabban áramlanak. Minden tanszéknek külön Erasmus-koordinátora van, ezen felül pedig a karnak is, ezen felül pedig a Centrul de Cooperări Internaţionale (http://www.cci.ubbcluj.ro/) irodán belül az illető karoknak is van egy felelős adminisztrátor, ügyintéző nénije, bácsija. A legtöbb infó általában ennél az irodánál van kifüggesztve, úgy a hirdetések, mint a típusnyomtatványok (http://www.cci.ubbcluj.ro/index.php?pag=outgoingstudents) és egyéb kellékek az élet megnehezítésére. Az, hogy az egyes karoknak és szakoknak mely külföldi egyetemekkel van kapcsolata befolyásolja, hogy hol, hány helyet kínálnak a csereprogram keretén belül. Fontos szempontok a hely kiválasztásakor nemcsak az ország egzotikum nívója, hanem az illető város nagysága, lakáslehetőségek, költségvetési szempontok (így pl. Kelet-Németország még mindig olcsóbb, mint Nyugat- vagy Dél-Németország), az egészségügyi ellátás, és nem utolsó sorban az egyetem és annak kurzuskínálata, mely lehetőleg nemcsak az egyéni preferenciák szempontjából releváns, hanem a későbbi jegyek elismertetése miatt főként. Tudni kell, hogy azokra a kijelölt helyekre a kijelölt országokban lehet pályázni, amelyekkel az illető karnak, vagy szaknak szerződése van. De nem kizárólag! Igaz, hogy ez egy Toldi Miklós-feladat, de meg lehet szervezni, hogy adott esetben más egyetemre pályázz egy másik városban, amely esetleg a meghirdett és számontartott listán kívül esik (vagyis magyar szakosként csak Budapestre pályázhatnál, de neked épp Bécs jár az eszedbe, ott is a Hungarológia Tanszék).    Nagy városokba pályázni majd mindenki álma és önmegvalósulási céljainak tökélyét jelentheti, nem árt azonban vigyázni ezzel kicsit: nagy város, összetett és komplikált közlekedés, mondjuk nem biztos szívesen kelsz fel reggel hatkor, hogy beloholj egy nyolc órás kurzusra, a lakás drágább, ami azt is feltételezi, hogy az adott 350-400 eurós büdzsédből legalább 250 csak erre megy rá, ez pedig radikálisan lecsapja az esetleg kulturális életre, fenntartásra szánt keretet. Ugyanakkor nem elhanyagolandó, hogy nagy városban távolabb vannak az emberek egymástól, nem mindig, de ez gyakori jelenség, ami abban befolyásol, hogy nyelvtanulással nem haladsz annyira mint pl egy kisebb városban, ahol szervezettebb és emberközelibb a diákprogram. Ami előny az mindenképp az egyetem kurzuskínálata, nagyobb a választék, de ne felejtsük el fél- avagy egy év alatt legnagyobb igyekezettel sem lehet Wittgensteinné kiképeznünk magunkat. Amennyiben nem beszéled még egész jól az adott ország nyelvét érdemes erre figyelni, fél év végén ugyanis jöhetnek olyan kellemetlen 20 oldalas tanulmányírós feladatok, melyekbe beletörhet az elképzelésünk.

Fontos: az Erasmus szerződés aláírásakor mire kötelezzük magunkat: 30 kreditpont megszerzése, az utazási papírok leadása, tehát repülő- avagy buszjegyet nem eldobni! (ezzel ellenőrizhető ugyanis újabban, hogy tényleg elutaztál a tett színhelyére és úgy teszel mintha…), a Transcript of record szerződésünket (aláírva, kitöltve és lepecsételve a fogadott intézmény koordinátora által!) visszaérkezésünk dátumától kb 8 napra leadni és esetleg más kiegészítő dokumentumokat. A szerződés aláírásával arra kötelezed magad, hogy a megpályázott időszakban igenis ott vagy az adott országban és tanulsz az akadémiai programban, tehát egyetemre jársz és megszerzed a pontokat, valamint visszatérsz a küldő egyetemre (ezt azért hangsúlyozom, mert ha nem térsz vissza nemcsak az ösztöndíjadat kell visszautalnod, hanem a szüleid, vagy aki érted kezességet vállal egy előzőleg a CCI-nél leadott nyilatkozatban kártérítést is kell fizessenek az egyetemnek). Mielőtt kiválasztanád az adott egyetemet, mindenképp tájékozódj az adott félévre előírt tantárgyakról, egyes tanároknak tanácsos előre írni, hogy hány kreditet tervez adni, ez nem mindenhol stabil ugyanis mitn nálunk, általában a teljesítménytől reálisan is függ, a tanár annak függvényében osztogatja, hogy milyen volta z aktiviásod. Németországban kétféle igazolványt lehet kapni bizonyos szemináriumokra: a Teilnehmerscheint (általában erre is adnak kreditpontot), amely csak a jelenlétet igazolja, valamint a Leistungscheint, amelyért izzadni is kell referátum, vizsga vagy dolgozat formában. Az otthoni tanárokkal előzetesen egyeztetni: mit és milyen mértékben fogadnak el, ha utólag vizsgázni kell, akkor milyen formában és milyen feltételekkel, ezt lehetőleg írásban is rögzíttetni, fél év után sajnos néha áprilisszerűen feledkeznek meg néhányan arról, hogy esetleg egész félévben nem volt alkalmad járni az óráira. Ez különösen azoknak releváns, akik a célegyetemen nem vehetik fel valamelyik szakjuknak a tárgyait és utólag szeptemberben vagy februárban vagy menetközben otthon még vizsgázniuk kell, mert esetleg ösztöndíj- avagy bentlakásigényeiktől függ az egyetemi önmegvalósulásuk. A lakás kapcsán meg kell említenem, hogy mindenhol kauciót kell előzetesen fizetni, ez általában 300-400 euró az EU-régió nyugati féltekéjén és ez fedi az ott tartózkodásod alatt esetlegesen megnyilvánuló vandalizmus kártérítését. Minden kollégiumban kapsz egy szerződést, melyet NAGYON alaposan tanácsos végigolvasni, igen, az apróbetűst is ezúttal. Figyelni arra, hogy meddig érvényes, pontos dátumok, összegek, hogy mikor kell legkésőbb felmondanod, hogy a kauciód visszakapd. Ha nem érted, tízezerszer is kérdezz utána, százeurókat elveszíteni utólag nem kellemes élmény. Ha bármi gondod akadna a kollégiummal, elsősorban a fogadó egyetem Erasmus-koordinátorához fordulj, tárd fel a drámai helyzetet, ők rendkívül segítőkészek.

            Az ösztöndíjat egyben utalják át, azaz 80 százalékát, a többi húszat akkor kapod meg, amikor visszatértél az országba. Ebből a szempontból releváns a kérdés, hogy mikorra pályázol, ugyanis az Erasmus- pénzalapokat minden évben november-decemberben osztják szét, ami azt jelenti, hogy akik szeptemberben mennek, azok leghamarabb október végén, novemberben jutnak pénzhez, akik tavaszi félévben, azoknak egyből utalják. A bankszámádnak eurósnak kell lennie, melyhez majd kint nyithatsz egy külföldi bankszámlát, hogy kártyával is tudj majd közlekedni. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a program az ösztöndíjon kívül semmi mást nem támogat anyagilag: úgy a lakbért, mint a biztosításokat, belépőket könyvtárba esetleg, közlekedést ebből kell megoldanod. A jelentkezés után az egyes szakok bizonyos feltételeket szabhatnak, pl nyelvtudás, esetleg egyfajta felvételit is szervezhetnek, amelyen át kell majd vergődnöd, de lehet, hogy csak egy interjú lesz. Erről pontosabb infókat a tanszéki koordinátor tud adni. Ha már megvan a hely és a döntés, első lépés, hogy mihamarabb felvedd a kapcsolatot a fogadó intézménnyel szállás és társai ügyében. A legtöbb egyetem szervez ugyanis előkészítő nyelvkurzusokat is a tavaszi vagy nyári vakációban, az akadémiai évet megelőzően, melyen nem árt részt venni, még mielőtt beleugrunk a mélyvízbe. Ennek néha jó csoportkovácsoló hatása van, a beilleszkedésnél mindenképp segít.

Fontos kellék ugyanakkor az egészségügyi biztosítás. Bár nagyon hiszünk a megtartó erőben, a bármi barmikor megtörténhet szabály itt is érvényes. Ebből kiindulva a kinti egyetemek már nem kockáztatnak, a beiratkozás csakis akkor lehetséges, ha van egészségügyi biztosításod. Nem árt ezért, ha időben a megyei egészségügyi hivatalnál kiváltjuk az Európai Egészségügyi Kártyát (részletek itt: http://www.cnas.ro/intrebari-frecvente/cum-obtin-cardul-european-de-asigurat-) ezzel ugyanis megússzuk azt, hogy kint kelljen biztosítást kötnünk ami csekély 70 euró havonta, amellett, hogy diákként az EU-ban így is úgy is be 26 év alatt be vagyunk biztosítva. A kártyát, ha elismertetjük kint, ami általában gyorsan megy, máris be lehet iratkozni. Sok európai városban a diákigazolvány eleve össze van kapcsolva a közlekedési jeggyel, (Németországban ezt Semesterticket-nek becézik), erre érdemes anyagilag készülni, illetőleg a honlapon korábban megnézni, hogy mennyibe kerül.

            Mivel a téma nagyon tág, ezért felvezetőbe egyelőre ennyit. A következő napokban jön a folytatás, ha bárkinek megjegyzése, kérdése van, a megjegyzés ikonra kattintva bármikor megteheti.

I.Zs.